5.0

Szerdán volt egy kis földrengés :) Pont itthon voltam, esett az eső, dörgött az ég, vagyis "tombolt" a nyár. Buffalo már csak ilyen; a körülöttünk elhelyezkedő Magyarországnyi méretű tavak miatt állandóan össze-vissza időjárás van. Ráadásul elég ócskák a házak errefelé, mindent olcsón és gyorsan építenek (és tették ezt a korábbi években is), sok fát használnak, a téglát gyakorlatilag nem ismerik. Az eredmény nyilvánvaló, amellett, hogy ingatag az egész épület, télen pillanatok alatt átfagy az egész lakás, nyáron pedig meg lehetne bolondulni, ha nem lennének gyakran esős, hűvös napok. Máskor is volt már nagyobb vihar, ami kicsit meglóbálta ezeket a magas, vékony házat, szóval nem volt annyira újdonság, csak most az volt fura, hogy esett ugyan az eső, viszont nem fújt a szél, a lámpák meg a polcokon lévő tárgyak mégis ugráltak örömükben :) Még ki is mentem a nappaliba megnézni, hogy vajon a tv miért kocogtatja folyamatosan a szoba a falát, már vagy fél perce,de még ekkor is azt hittem, hogy talán az alsó
szomszéd dolgozik valamin erősen. Szerencsére nem volt veszélyes a helyzet, egy 5.0-s erősségűnek mondott rengés indult - tőlünk nem is olyan messze - a kanadai szomszédoktól. Most már legalább ezt is elmondhatom, hogy láttam földrengést :)

Frieslandos :)

Peti bácsinak ezúton gratulálok a felsőfokú angol nyelvvizsgához. Most már igazán minden akadály elhárult egy amerikai utazás elől, hiszen nem lehetnek nyelvi problémák a határon. Ha majd jöttök, légyszi csempésszetek ki magatokkal egynehány Pöttyös Rudit is, mert már nagyon hiányzik!!! Gyertek nyugodtan bármikor, szállás van, még Bundinak is találtam egy helyet, ahol ellakhat pár napig :)

Amerikai Balaton

Vasárnap újból a kocsi kerekei közé vettük New York állam útjait és az ikerkutató ikrekkel meglátogattuk a cserkész bál során Clevelandben megismert Pista bácsit és Béla bácsit. A dokinak van egy lakóháznak is beillő apartmanja a Chautauqua [Csataka] tó partján és persze egy megfelelő méretű motorcsónak is ott figyel a parton, ha az öregnek horgászni, kirándulni támad kedve. Amerikában ez a Balaton, több magyarnak is van itt nyaralója. Maga a tó tényleg hasonlít a magyar tengerre; bár kicsit kisebb (27 km hosszú,  3 km széles) és észak-déli fekvésű, de formára, klimára, környezetre egészen hasonlatos, még egy olyan félszigetszerű földnyúlványa is van, mint a mi Balatonunknak Tihanynál. 

Pista bácsi halat fogott, megsütötte és jól is lakatott bennünket. Sokáig rossz idő volt, maradtunk bent a házban, így előkerült a sör és Erzsi néni (Béla bácsi felesége, akinek minden évben kötelező beleférni a menyasszonyi ruhájába) süteménye és jó hangulatú kvaterkázás vette kezdetét. Az öregek sztorizgattak, szidták a politikusokat, a fiatalok meg figyelmesen hallgattak az élet nagy bölcsességeit :) Béla bá' fogtündéres meséje viszont olyannyira elrémisztett, hogy azonnali hatállyal elmentem fogápolni, amint lehetett. Erzsi nénivel történt ugyanis, hogy néhány fogát rendbe kellett tenni: két gyökérkezelés, két korona, egy kis ínyfarigcsálás és már nyomták is a kezébe a 17.000 dolláros számlát. Ez még a múlt havi gyönge árfolyamon számolva is több, mint 3 millió forint... Ilyen (v)iszonyok közepette még egy foghúzásért is megéri hazarepülni, ha nem talál az ember egy jófej magyar orvost a környéken.

Késő délutánra azért Zeusz visszafogta magát, kitisztult az ég és nekivágtunk a csónaktúrának, majd Pista bácsi elvitt minket egy Győzike-mintás étterembe, ahol málnaöntetes sült kacsát ettünk, nem tudom milyen salátával, mint egyik, sokat emlegetett, házi specialitást. Így hát ebédben, vacsorában, desszertben nem volt hiány és ennek meg is lett a következménye: +2 kiló! Reggel még csak 72-t mutatott a mérleg, estére viszont felküzdöttem magam 74-re. Az eddigi tapasztalatok alapján vélhetőleg nem lesz tartós a gyarapodás, max egy nap és valahogy majd csak elpárologtatom.

Buffaloi zsaruk

Múlt héten történt, hogy Buffalo éber őrei - ittlétem alatt, immár másodjára - félreállítottak a forgalomból. Amikor ezt elmeséltem, mindenkinek az volt az első kérdése, hogy mennyi büntetést kellett fizetnem. Itt New York államban (és a legtöbb amerikai államban) ugyanis nem igazán ismerős a "rutin ellenőrzés" fogalma; biztos úr csak akkor állít meg, ha szabálytalankodást észlel (mondjuk a gyorshajtás és a piroson átlibbenés kimerítette ezt a kategóriát :) Sértené ugyanis a becses állampolgárok személyiségi jogait, ha a rendőr "csak úgy" megállítaná és bekérné a papírjukat ellenőrzésre. A szabadság jelképévé vált országban ez minimum diszkrimináció lenne, ami teljességgel elfogathatatlan, hiszen olyan személyiségi sebet okozna a procedúra szenvedő alanyának, hogy a kis lelke nem tudná elviselni.

Olyannyira tarthatatlan lenne egy ilyen "incidens", hogy még a milliós(!) méreteket öltő illegális mexikói bevándorlási (és bűnözési) hullámokkal küzdő déli államokban is kicsapta a biztosítékot az a törvénytervezet, amely lehetővé tette volna a rendőröknek, hogy a gyanús alakokat szubjektív megítélés alapján kérdőre vonják. Hát akkor kedves texasiak, további sok sikert kívánunk, biztos maguktól jelentkezni fognak az illegálisan itt tartózkodó bűnözők, ahogy eddig is tették... 

Fura hely ez az Amerika, mert a liberális gondolkodás érdekesen elegyedik a már-már rendőrállamba hajló utcaképpel. Túlzás lenne azt állítani, hogy minden sarkon rendőrök állnak, de lényegesen több és lényegesen jobban felszerelt egyenruhás cirkál az utcákon, mint mondjuk odahaza. Egy autóban csak egy rendőr ül, mindenkinek megvan a maga kis környéke, ahol járőrözik. Szükség esetén pillanatok alatt összejön 3-4 autó és intézkednek, ahogy kell.
Amikor helyzet van, fordul a kocka, a rendőr valóban rendőr, nem megszeppent portás, akinek meg van kötve a keze a mindenható állampolgárral szemben. Mindezek ellenére valahogy még sincs olyan érzése az embernek, mintha statárium lenne az utcákon, csupán az látszik, hogy az egyenruha nem dísznek van.