Hát igen, kicsit leültünk; úrrá lett rajtunk a tavaszi fáraccság... Mi most a legújabb kifogás? Hát persze, hogy az iskola. Ott már mindenki a végét járja. Nagyon szeretjük, nagyon jó a suli, de kifulladt a banda, motiváció zéró, már csak vonszoljuk magunkat mint Schwarzi a Terminátor egyben a fémprés felé. Igaz mi más irányba haladunk, remélhetőleg a diplomaosztó felé. Már csak egy, azaz egyetlen egy (1) tanóra választ el minket a katarzistól. Persze nehogy gyorsan túl legyünk rajta, az utolsó óra előtt még tartunk egy egyhetes szünetet és majd csak utána tesszük rá a pontot a mondat végére, hátha addigra még gyomorfekélyesre stresszeli magát valaki. Mondhatnánk, no para, hiszen ki túráztatja még magát az iskolával, amikor itt a tavasz. Irány a természet lágy öle, laza gatya, rövid ujjú póló, baseball sapka (hogy ki ne süsse a ragyogó nap a szemünket), fagyi az arcba, kamerás mobil a szoknyák alá. No, csak lassan a testtel, Buffaloban más szelek fújnak, ahogy az a mellékelt ábrán is látszik. Itt nincs tavasz. Ott lehet, hogy van, de itt biztos, hogy nincs. Nem is lesz, ahogy elnézem. A félreértések elkerülése végett a kép 2011. április 17-én délután készült. Azt hiszem ezzel mindent elmondtam. Csóközön.